Megkésett beszédfejlődés


A beszédfejlődés késéséről akkor beszélünk, ha egy kisgyermek 18 hónapos kora után kezd el beszélni. Hasonló jelentésű fogalmak: akadályozott beszédfejlődés, fejlődési diszfázia.

Kisfiúknál gyakrabban fordul elő, ők sérülékenyebbek, érési folyamataik lassúbbak lehetnek.

Első feladatunk a szervi rendellenességek, elsősorban a hallási zavarok kizárása. Fontos, hogy az édesanyával részletes anamnézist vegyünk fel, kitérjünk a családban előforduló hasonló esetekre, a terhesség, szülés körülményeire, a gyermek mozgásfejlődésére, betegségeire, a szobatisztaság alakulására, stb.

Előfordul, hogy a gyakori hurutos megbetegedések, az orrmandulák megnagyobbodása enyhe hallászavart okoz, ami a mindennapokban nem feltűnő, de a beszéd kialakulását akadályozza. Tünetek: nyitott szájon át lélegzik a gyermek, akár a nyelve is kilóghat, alvás közben horkol, csúnyán eszik. Ilyen esetben a mandulaműtét gyors javuláshoz vezethet.

A méhen belüli és születés körüli ártalmak (pl: oxigénhiány, kóros sárgaság, sérülések, fertőzések) is vezethetnek az értelmi-, mozgás- beszédfejlődés késéséhez, ilyenkor fontos a korai gyógypedagógiai fejlesztés, mozgásterápia.

Koraszülött, kissúlyú vagy gyakran betegeskedő babák esetén a kórházban (esetleg inkubátorban) töltött hosszú idő alatt kevesebb hanginger éri a csecsemőt, kevesebb alkalom adódik az anyával való kontaktusra és a gagyogás elsajátítására is (hospitalizáció).

A terápiát 2 és fél éves kor körül szoktuk kezdeni, elsősorban tanácsadással.

Tanácsok nem beszélő kisgyermekek szüleinek:

  • Ne legyünk türelmetlenek, ne okoljuk a gyermeket vagy magunkat.
  • Beszéljünk a gyermekhez szemtől szembe, lassan érthetően.
  • Szánjunk időt minden nap a közös, kötetlen játékra.
  • Reagáljunk a gyermek megnyilvánulásaira, meg is ismételhetjük, amit mond (ha ez jelentéssel bíró szó, helyes kiejtéssel ismételjük).
  • Játsszunk gyakran mozgásos mondókákat (Csip-csip csóka, Zsipp-zsupp, stb.).
  • Végezhetünk játékos hallási figyelmet fejlesztő gyakorlatokat (tárgyak, állatok hangjának megfigyelése, zajkeltés).
  • Próbálkozhatunk egyszerűbb artikulációs gyakorlatokkal (cuppantás, nyelvöltögetés, szívó-fúvó gyakorlatok).
  • Vezessünk babanaplót, rögzítsük a pici eredményeket, új szavakat, kifejezéseket.

A beszédindítás, beszédfejlesztés során fontos a rendszeresség (heti 2-3 alkalom), a szülők bevonása a terápiába. Elsődleges a gyermekkel való kontaktus, bizalmon alapuló viszony kialakítása, enélkül lehetetlen a beszédkedv felkeltése, hiszen a motiváció minden eredményes tanulás alapja.

Ha a beszéd késésének nincs organikus háttere, előfordul, hogy a beszédindítás után a kisgyermek hamar behozza kortársait, a nyelvtani rendszer elsajátításában, az artikuláció tökéletesítésében már nem igényel segítséget, tanulási zavart előrejelző tüneteket sem mutat. Sajnos az sem ritka, hogy a szókincsfejlesztés, a mondatalkotás, a nyelvtani rendszer kiépítése is logopédus közreműködését igényli. elhúzódó súlyos pöszeség, a későbbiekben tanulási zavar vagy a beszédritmus zavara lép fel.

A VARÁZSCERUZA Oktatási Központban két és fél éves kortól várjuk a nem vagy keveset beszélő kisgyermekeket és szüleiket.

Készítette: Napocska